Szenes Iván: Mások vittek rossz utakra engem
Mások vittek rossz utakra engem,
a mások bűne az én hibám.
Nem volt semmi nagyravágyás bennem,
nem is lett volna soha talán.
Tudom, hogy most intőt érdemelnék,
ha osztályoznák az életem.
De mindig kettőn áll a vásár,
és az útelágazásnál szívem megtévedett.
Megértem, hogy ha akárki más
egy ilyen nagy hibát csinál.
De kérdem, hogy egy komoly tanár,
hogy lehet ilyen szamár?
Mások vittek rossz utakra engem,
de most az élet kijózanít.
A hamis gyöngy színes varázsa,
csak az üveg csillogása, ez még nem boldogít!
Nem volt semmi nagyravágyás bennem,
nem is lett volna soha talán.
Tudom, hogy most intőt érdemelnék,
ha osztályoznák az életem.
De mindig kettőn áll a vásár,
és az útelágazásnál szívem megtévedett.
Megértem, hogy ha akárki más
egy ilyen nagy hibát csinál.
De kérdem, hogy egy komoly tanár,
hogy lehet ilyen szamár?
Mások vittek rossz utakra engem,
de most az élet kijózanít.
A hamis gyöngy színes varázsa,
csak az üveg csillogása, ez még nem boldogít!
